"A farsangi időszaknak jellegzetes sült tésztája az ún. „farsangi fánk”
Hamisítatlan magyar édességnek ismerjük, pedig mint sok más Monarchia idejéből származó ételünk, ez is bécsi eredetű.
A legenda szerint kialakulását egy Krapfen nevű pék temperamentumos asszonyénak köszönheti, aki egy családi vita közepette, hirtelen haragra gerjedve eredetileg férjeurát vette célba egy fél marék kelt tésztával, ám az a tűzhelyen forrósodó zsiradékban kötött ki... Attól fogva tömött sorokban várakoztak a vevők, hogy kisüljenek a fánkok, amelyek illata nagy valószínűséggel még a császári udvarba is elért. Így történhetett meg, hogy 1815-ben, amikor a Bécsi Kongresszus és békekötés alkalmával az európai koronás fők a város vendégeiként hónapokig tanácskoztak (és persze mulattak), Krapfen pék udvari beszállítóvá avanzsált, és a farsangi időszakban nem kevesebb, mint 2 millió darab szalagos fánkkal derítette még jobb kedvre a tárgyaló feleket és udvartartásukat.
Nem csoda, hogy a finom édesség hamar meghonosodott a Monarchia területén és kialakultak annak különböző változatai is. De lássuk, hogyan készítették Bükön a híres szalagost:
"Először vajat, porcukrot, több tojás sárgáját (10 – 12 tojás) lekevernek. Előzőleg tejben élesztőt felfuttatják és kovászt készítenek. Amikor ez megkelt, a fenti keverékkel összevegyítik annyi liszttel és tejjel, hogy ruganyós tésztává dagaszthassák. Ezt elég vastagra kinyújtják a gyúródeszkán, s szélesebb üvegpohárral kiszaggatják, majd keli hagyják.
A kiformált darabokat forró zsírban kisütik. Ezeket úgy teszik bele a zsírba, hogy az a része kerüljön alul, amelyik a gyúrótáblán felül volt. Ekkor lesz szép „szalagos” a fánk. Amikor az alsó része megsült, átfordítják a másik felére. A zsírból kiszedve porcukorral meghintik a tetejét. Leggyakrabban lekvárral fogyasztják.
A kerek alakúra kiszaggatott fánk megmaradt széleiből „perecet” és „tubicát” készítenek. A tésztát ujjnyi vastagra kisodorják, majd néhányat tekernek rajta, s karika alakra csinálják. Ez a „perec”. – A „tubicánál” a kisodort tésztával gombot kötnek, mintha madzag lenne. Kisütve galamb alakot kap, innen kapta nevét."
Részlet Szabó József "NÉPI TÁPLÁLKOZÁS A RÉPCE FOLYÓ VIDÉKÉN ÉS A VAS MEGYEI BÜK KÖZSÉGBEN" című tanulmányból.