Facebook pixel

Sárvár

Jaký je Váš názor

Sárvár évszázadokon átívelő története városunk jelenét is meghatározza. Nem csupán egy jól hangzó kijelentésről van szó. Olyan hagyományra építünk, melyet bátran vállalhatunk, bátran magunkénak érezhetünk.

Városunk Vas megyében, a Gyöngyös - patak torkolatától délre fekszik, a Rába két partján. A 20. században több, addig közigazgatási szempontból különálló települést csatoltak a városhoz, mellyel folyamatosan nőtt Sárvár területe. 1902-ben Vármelléket és Tizenháromvárost, 1912-ben Péntekfalut és Sárt, végül 1968-ban Rábasömjént egyesítették Sárvárral.

A város területe a kedvező természeti és földrajzi adottságainak köszönhetően az újkőkor óta lakott. A rómaiak Bassiana néven alapítottak a közelben települést. A római uralom után a 9. században itt élt Karoling-kori lakosság temetőjét a Végmalomnál tárták fel.

A város nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád-kori földváráról kapta. Az első telepeseket Kőszegi János nádor hívta a kedvező földrajzi fekvéssel rendelkező településre. A nádor két oklevelét is innen keltezi 1288-ban, amit Sárvár első okleveles említéseként tartunk nyilván. Kőszegi János valószínűleg városi kiváltságokat is szerzett a kialakuló településnek. 1328-ban Károly Róbert magyar király (1308-1342) ezeket a kiválságokat erősített meg. A középkorban a városfalakkal nem bíró mezőváros földesurai között a király mellett ott találhatjuk a Kőszegieket, de Zsigmond király (1387-1437) híres hadvezérét, Ozorai Pipót is. 1390 és 1534 között kisebb megszakításokkal a Kanizsai család a vár és a település birtokosa. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1534-ben kötött házasságával Sárvár és a többi Kanizsai birtok a Nádasdyak tulajdonába került.

I. Szülejmán oszmán szultán (1520-1566) hadserege 1532-ben Bécs elfoglalására indult. A Nádasdy Tamás (1498-1562) által sánccal és árokkal megerősített mezővárost augusztusban két török támadás érte. Édesapja, Nádasdy Ferenc vezetésével a lakosság az ide menekült környékbeliekkel együtt sikeresen visszaverte az ellenséget. A török támadások közül az 1532. augusztus 15-én lezajlott ostromot tarthatjuk a legsúlyosabbnak, amikor mintegy kettőszáz védő halt hősi halált.

Az ostrom után a humanista műveltségű Nádasdy Tamás Sárváron a pusztuló ország egyik kulturális központját hozta létre. 1534-ben iskolát alapított, amely még a reformáció kiemelkedő egyéniségének, Philipp Melanchtonnak az elismerését is kivívta. A földesúr 1537-ben nyomdát is létesített, amelynek több kiadványa ismert. A nyomda első fennmaradt terméke egy latin-magyar nyelvtankönyv, a Grammatica Hungarolatina 1539-ben jelent meg Sylvester János tanítómester tollából. Sylvester ekkor már dolgozott az Új Testamentum magyarra fordításával, mely 1541 januárjában hagyta el a sárvár -újszigeti nyomdát. A kiadás az első hazánkban nyomtatott magyar nyelvű könyvként művelődéstörténetünk kiemelkedő alkotása. Az Újszövetség kiadásának a nyomdai munkálatait az első képzett magyar nyomdász, Abádi Benedek végezte.

Nagy hírnévre tett szert emellett Nádasdy Tamás híres gyümölcsös kertje, valamint az európai fejedelmek hasonló jellegű gyűjteményeivel vetekedő, a család következő nemzedékei alatt tovább gyarapodó műkincsgyűjteménye. Nádasdy Tamás udvarában nemes ifjak tanulták az udvari és vitézi életet, valamint ifjú nemes leányok ismerték meg a háziasszonyi teendőket, de szellemi nevelésüket sem hanyagolták el. A sárvári várban halt meg 1556-ban a végvári harcokat megéneklő Tinódi Sebestyén. A földesúri udvar nyitva állt a reformáció nagy alakjai, mint a magyar Luthernek is nevezett Dévai Bíró Mátyás prédikátor, de a katolikus hitben megmaradt Verancsics Antal humanista történetíró előtt is. A vár palotaépülete folyamatosan bővült a reneszánsz stílus követő építkezéseknek köszönhetően. A Nádasdyak 1534 és 1671 között tartó közel másfél évszázados birtoklása alatt nyerte el a vár napjainkban is felismerhető későreneszánsz formáját. Tamás fia, Nádasdy Ferenc (1555-1604) illetve unokája Nádasdy Pál (1598-1633) építtette a várható török támadás elhárítására a vár ötszögű védelmi rendszerét a mai is megcsodálható bástyákkal. A Nádasdy család kora ma is meghatározza a városszerkezetet. Olyan településrészek, mint Péntekfalu, Tizenháromváros és a Hegyközség ekkor kezdett betelepülni.

Nádasdy Pál és Révay Judit házasságából született 1623-ban Nádasdy Ferenc, akit a kortársak magyar Krőzusként emlegettek. A rendkívül gazdag főúrat, országbírót azonban 1671-ben fej- és jószágvesztésre ítélték, mert részt vett a Wesselényi-féle nemesi mozgalomban. Kivégzése után a vár és a város fejlődése megtorpant. A fordulatra 1803-ban került sor, amikor a Habsburg-Estei család vásárolta meg az uradalmat. A település a dualizmus idején élte fénykorát. 1871-ben kapcsolódott be a vasúthálózatba, az elektromos energiát 1897-től kapta az ikervári erőműből. A nagyipar megtelepedését e két tényezőnek is köszönhette Sárvár. A cukorgyárat 1895-ben, a műselyemgyárat 1904-ben alapították. A két gyár más nagyipari üzemekkel együtt 1910-ben 1232 dolgozónak adott munkát. A kisipar és a kiskereskedelem szintén fellendült. A lakosság száma folyamatosan emelkedett. 1920-ra Sárvár Vas megye második legnagyobb lélekszámú településévé vált. A várhoz tartozó uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg (1845-1921) mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították a mai iskolarendszer alapját jelentő oktatási intézményeket. 1909-ben avatták fel a napjainkban is működő kórházat.

Sárvár 1968. augusztus 20-án visszakapta az 1871-ben elvesztett városi rangját. Az 1970-es években újabb üzemekkel, valamint a Csónakázó-tóval és a Parkerdővel, valamint iskolákkal gazdagodott. A Nádasdy-vár felújítását követően, 1978-tól a korábban is itt működő múzeummal együtt a város közművelődésének központjává vált. A Magyar Urbanisztikai Társaság 1982-ben az ország akkor 96 városa közül huszonegyedikként Sárvárnak adományozta a Hild János emlékérmet „a harmonikus városfejlesztésben elért kimagasló eredményeiért, különösen a hagyományok, a településkarakter megőrzésében elért kimagasló eredményeiért.”

A rendszerváltás követően Sárvár gazdasága minden hagyománya, adottsága és értéke ellenére sok problémával terhelten kapcsolódott be a piacgazdaság rendszerébe. Az 1990-es évek első felében kezdetét vette a helyi gazdaság átrendeződése. A jelenlegi gazdasági bázis markáns eleme az Ipari Park 1995-től épült ki. A gazdasági komplexum a foglalkoztatotti létszám és beruházott tőke alapján a régió hetedik, a kisvárosi környezetben működök között pedig az első ipari parknak számít. Az elmúlt évtizedekben az Ipari Parknak kiemelt szerepe volt abban, hogy a város új, stabil fejlődési pályára tudta állítani gazdaságát.

A XXI. század első évtizedében a település fejlődését az ipari kapacitás mellett az egészségturizmus fellendülése határozta meg. A kőolajkutatók 1961-ben gyógyvizet találtak, melynek hasznosítására 1968-ban felépült az első termálfürdő. Az új gyógy- és wellnessfürdő 2002. december 1-jétől korszerű szolgáltatásokkal várja a gyógyulni és a pihenni vágyókat. Ez a beruházás hatalmas fejlesztések sora előtt nyitott utat: elkészült a VitalMed Hotel, 2004-ben Sárvár tagja lett az Európai Királyi Fürdővárosok Szövetségének, megnyílt a négycsillagos Bassiana Hotel, 2006-ban felépült a Park Inn Hotel, majd átadásra került az új kemping, 2008-ban pedig megkezdte működését a Spirit Hotel Thermal Spa. A fürdőben újabb nagy léptékű, 3 milliárd forintos beruházás valósult meg 2010-ben. Sárvár 2012. október 19-én ünnepélyes keretek között vehette át a gyógyhely minősítésről szóló oklevelet. „Sárvár – Gyógyvarázs” és „Sárvár – Arborétum” elnevezéssel egy egyéves eljárást követően a város két területe is megkapta a gyógyhelyi minősítést.

Az elmúlt harminc év során – a fürdőn kívül és az infrastrukturális rendszerek megújításán túl – több olyan jelentős önkormányzati illetve állami beruházás valósult meg, melyek nagymértékben hozzájárultak a turizmus új alapokra helyeződéséhez. A rendszerváltozás óta eltelt évtizedekben jelentős önkormányzati és állami forrásokat fordítottak az oktatási és egészségügyi rendszerek megújítására is. A beruházások zászlóshajója a 2020. február 10-én átadott Sárvár Aréna.

Sárvár gazdasági élete, turizmusban elfoglalt vezető szerepe, illetve gazdag kulturális élete, kínálata a várost Magyarország egyik kedvelt településévé avatta, a vendégéjszakák számát tekintve az ország TOP10 településeinek egyike.

sarvarvaros.hu